1. <feltételes m-ban.> adtam volna, ha ... | <látszat kif-ében.> mintha nem is ember, hanem szobor állt volna ott.

2. <múltra vonatk. óhajtó m-ban.> bárcsak írtam volna!

1. létezik. gondolkodom, tehát vagyok; ▸ volt nincs ▸ egyszer volt, hol nem volt | kerül,akad. van, aki ...; ▸ vanni van pénzem, kedvem | vhol tartózkodik, vhol található. itthon van; hol van az órám? | (fn-i ign-vel) valami végzésére eltávozott. aratni van. | <jelenség, állapot, elvont dolog> léte észlelhető. sötét van; baj van. | (kérdő alakú névm-sal v. hsz-val és fn-i ign-vel) rendelkezésére áll valami, ami vmely cselekvéshez kell. van mit enni; van hol aludni; ▸ nem volt mit tenni mit volt mit tenni | <időszak> tart, <időpont> a jelenre, ill. a jelzett időre értendő. május van; két óra van. | <esemény, történés> tart, folyik, történik, ill. a jelzett időszakra, időpontra esik. értekezlet van; ma van a névnapja; ▸ van úgy ▸ mi van vele?

2. (hat-val) valamilyen állapotban, ill. valamilyen körülmények között található. ▸ jól van; készen van; összefüggésben van valakivel, valamivel ▸ soron van rajta van a sor valaminek a sora ▸ fenn van ▸ mozgásban van ▸ tévedésben van ▸ útban van ▸ úton van ▸ benne van valamiben ▸ úgy van ▸ jól van ▸ rendben van | (hat-i ign-vel) <állapot kif-ére.> nyitva van; fel van öltözve. | (hat-i ign-vel) <cselekvés, folyamat megtörténtének kif-ére.> el van utazva (helyesen: távol van, nincs itthon, elutazott). | ▸ ha valakinek vagyok volnék | valamilyen kapcsolatban, viszonyban van valakivel, valamivel, ill. valamilyen magatartást tanúsít iránta. jóban van valakivel; bizalommal van iránta; ▸ valamijére van valakinek, valaminek kárára, segítségére van; ▸ hatással, befolyással van valakire, valamire ▸ azon van , hogy , rajta van , hogy ▸ vmely állásponton, nézeten, véleményen van | ▸ valamiből van fából van. | ▸ valamennyiben van sokban van ez az utazás. | ▸ alul, felül van valamin felül van egy mázsán.

3. ▸ valakinek, valaminek van valakije, valamije két fia, kék szeme, szép háza van; vannak ötletei; van kedve, ideje; társai vannak; a fióknak van kulcsa; ennek oka van; ▸ van képe, lelke, szíve valamit tenni valamihez ▸ van helye ▸ van jövője

4. megvan (valamennyi, vmekkora). van már egyéves a kisfiad?; ez a cukor van két kiló. | ▸ van valamennyi ideje van már egy éve is, hogy ... | ▸ van annyi, akkora, olyan, mint van ő olyan erős, mint te.

5. (igei-névszói állítm részeként, a van alak kivételével) <a jelzett élőlény, tárgy, dolog, cselekvés> az, olyan, annyi, aminek, amilyennek, amennyinek az állítm névszói része mondja. szép vagy; tanár vagyok; ez a terület itt mocsár volt; a tied lett volna; jó volt sétálni. | <a jelzett személyt> az említett néven nevezik. mária vagyok. | ▸ vagyok vagyok szerető fiad ... | <a jelzett összeg> az ára. ötven forint volt métere. | <a jelzett anyagból> készült. műanyag volt a nyele. | <a csupa, merő szóval együtt, annak kif-ére, hogy az alany tele van a jelzett dologgal.> csupa sár volt a ruhája.

6. <tagadószóval, a nincs és sincs ige hiányzó alakjai h.> nem volt ott; én sem vagyok fából!

[←vannak←vagynak ‘ua.’ (fgr tőből)]

vagyon².

[←van¹ ]

1. a szóban forgó helytől távolodva, ill. onnan egy távolabbi helyre. elvitte, el egészen amoda.

2. (msz-szerűen) <távozásra, ill. eltávolításra való erélyes felszólításként.> el innen!; el vele!

3. ▸ el van

1. vhonnan távolodva, ill. távolodást előidézve. elutazik, ellök. | a kiindulási ponttól egy távolabbi pontig jut(tat)va. elér, ellát, elküld [vmeddig]. | vhonnan vhova haladva, valaki, valami mellett elhaladva. elsuhan [előtte]. | <jelentéstömörítő igékben.> elkívánkozik, elijeszt.

2. valaminek az irányát, helyzetét, állapotát, tulajdonviszonyát megváltoztatva. elfordul, elkér, elad.

3. szét, ketté. elreped.

4. vhonnan szétterjedve, valamit egyre inkább betöltve. elborít, elhíresztel.

5. úgy távolodva vhova, ill. távolítva valakit, valamit, hogy ott már nem látható, nem érzékelhető. elsüllyed, eltitkol.

6. úgy, hogy valami teljesen elfogy v. elhasználódik. elissza [a vagyonát], elforr [a víz].

7. <mozzanatos cselekvés, történés megnevezésében, ill. a kezdő mozzanat kif-ére.> eldördül, elindul. | <ugyanez visszaható névm-os kapcsolatokban.> elneveti magát.

8. <a cselekvés, történés fokozódásának v. kiteljesedésének kif-ére.> elszegényedik.

9. <a cselekvés, történés befejeződésének, lezárulásának kif-ére.> elolvas, elvirágzik.

10. gyak. pejor <a cselekvés, történés túlzott mértékének kif-ére.> elhízik.

11. pejor <rossz eredménnyel végzett cselekvés megnevezésére.> elnevel, elír.

12. <tartós, folyamatos, ill. elaprózott cselekvés, történés megnevezésében.> elborozgat, eléldegél. | <annak kif-ére, hogy valaki, valami képes vmely (hosszabb) cselekvésre.> elálldogál; elgagyog [németül].

13. <a mondott cselekvés ellenkezőjének kif-ére.> elhasonul.

14. <megismételve a cselekvés, történés ismételt voltának kif-ére.> el-elbóbiskol.

1. (t. n. is ) nyelvével és nyelőcsöve izmaival szájából a gyomrába juttat valamit. ha nyel, fáj a torka. | mohón eszik v. iszik valamit. biz: nyeli, mint kacsa a nokedlit.

2. tn ( -t ragos hat-val is ) efféle izommozgást végez, kül. hogy nyugalmat erőltessen magára. nyelt egy nagyot. | (t. n. is ) (indulatot, kellemetlenséget) magába fojt, szó nélkül eltűr. sok mérget nyel; egész évben csak nyelt.

3. <port, füstöt stb. > belélegez.

4. kissé vál <lyukacsos anyag, üreges tárgy> nagy mennyiségben magába fogad valamit. a föld nyelte az esőt. | biz <pénzt, anyagot> nagymértékben fogyaszt. | kissé biz <jármű nagyobb távolságot> gyorsan megtesz, befut. nyeli a kilométereket.

[ fgr ]